A Himalája lejtőin, Ningxia tartományban tradicionális , nagy becsben tartott növény. A farkasbogyó legendája és az ősi kínai orvoslás feljegyzései 5000 évre nyúlnak vissza. Gyümölcsét már évezredek óta használják a tradicionális kínai gyógyászatban. Shen Nung, a nagy népi gyógyító a világ első, Kr.e. 475 körül kiadott gyógyszerkönyvében már említést tett a farkasbogyóról.A kínai farkasbogyót régóta nemzeti kincsnek tekintik a kínaiak, az olimpiai edzők titkos fegyverként használják olimpiai aranyérmek megszerzéséhez.Az 1980-as évek közepén a Ningxia Táplálkozástudományi Intézet biokémikusai a kínai farkasbogyó (amit az őslakos kínaiak Goji bogyónak neveznek) analizálásakor azt találták, hogy ez egy valóságos vitaminbomba egy gyümölcs alakjában. Tömegének több mint 15%-át fehérjék alkotják, a farkasbogyó több mint 21 esszenciális ásványi anyagot, 18 aminosavat és tekintélyes mennyiségű krómot tartalmaz. Vitamintartalma páratlanul magas, amelyet egy független amerikai laboratórium analízise is megerősített :
67-szer több B1 vitamint (tiamint) tartalmaz, mint a barna rizs,
2-szer annyi B3 vitamint (niacint) tartalmaz, mint az élesztő
3-szor annyi C-vitamint tartalmaz, mint a narancs
5-ször annyi kálciumot tartalmaz, mint a nyers karfiol
2-szer annyi béta-karotint tartalmaz, mint a nyers spenót
67-szer több B1 vitamint (tiamint) tartalmaz, mint a barna rizs,
2-szer annyi B3 vitamint (niacint) tartalmaz, mint az élesztő
3-szor annyi C-vitamint tartalmaz, mint a narancs
5-ször annyi kálciumot tartalmaz, mint a nyers karfiol
2-szer annyi béta-karotint tartalmaz, mint a nyers spenót
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése