A sötétlátóteres élő vércsepp analízis rendszerint, igen mély benyomást gyakorol a páciensekre. Nem véletlenül, hiszen az érintettek saját szemükkel láthatják a vérükben kimutatható esetleges elváltozásokat,az optimálistól. Ezt követően pedig az ajánlott terápia hatását közérzetükön észlelhetik, de saját szemükkel ellenőrizhetik egy későbbi vércseppanalízis alkalmával.
Az élő vércsepp analízis átfogó jellegű vérvizsgálat. Fontos felvilágosítást ad a vér alakos elemeinek minőségéről és működőképességéről. Segítségével lehetővé válik meghatározott betegségekre utaló tendenciák, bizonyos zavarok és elváltozások megfigyelése az "élő vérben", mielőtt még a konkrét betegség kialakulna. A vér, sötétlátóteres mikroszkóppal történő vizsgálatának erőssége az olyan nehezen diagnosztizálható panaszok okainak felderítése, mint a fáradtság, az energiahiány, a teljesítőképesség csökkenése, a fertőzésekre való hajlam. A vizsgálat nagy előnye, hogy olyan testre szabott terápiás tervet lehet készíteni, ami a beteg szervezetének sajátos szükségleteihez igazodik.
A vér az élet folyója, mindenről "tud", ami a szervezetünkben történik, mert legrejtettebb zugába is eljut. Ezért, ha tudni akarjuk, hogy mi zajlik a szervezetünkben, legegyszerűbb a vérünket vallatni.
A hagyományos vérvizsgáló módszerrel kémiailag módosítják a vérből vett mintát és annak mennyiségi mutatóit határozzák meg. Ha azonban pontos képet akarunk kapni arról, hogy milyen állapotban kering szervezetünkben a vér, kezeletlen mintát kell vizsgálni olyan műszerrel, ami nem változtatja meg szerkezetét, kémiai összetételét és az egyes összetevők minőségét is megmutatja. Ezt teszi lehetővé a sötét látóteres ultramikroszkóp és az élő vércsepp analízismódszere.
Miben különbözik a vércseppanalízis egy laboratóriumi vizsgálattól?
Mindössze egy cseppnyi, ujjbegyből vett vérre van szükség hozzá, melynek levétele után azonnal elvégezhető a teszt. A laboratóriumi vizsgálatoknál megfestik a vért, a festékanyag pedig megöli a vérben lévő sejteket.
A vércseppanalízis során az élő vércseppet vizsgálják. Nem azt nézik, hogy az egyes elemekből mennyi van a vérben, hanem hogy azok épek-e, életképesek-e, mennyire aktívak, egymáshoz képest hogyan helyezkednek el. Mivel a vér összetétele és alakos elemeinek állapota követi a szervezetben zajló kóros folyamatokat, ezért azokat élő állapotukban vizsgálva még csak nagyon enyhe, vagy akár egyáltalán nem jelentkező tünetek esetén is megállapítható a betegségre való hajlam, vagy, hogy a betegség kialakulása megkezdődött.
Mit árul el egyetlen csepp vér?
1800 szoros nagyításban, sokat! Egy tűszúrás az ujj hegyén elegendő ahhoz, hogy minden információt megkaphasson a szervezetében aktuálisan zajló folyamatokról.
Mit jelent a sötét látóteres technika?
A hagyományos mikroszkópos vizsgálatnál fehér háttér előtt fekete foltokként jelennek meg az alakos elemek. Ennél a módszernél a speciális megvilágítási rendszernek köszönhetően a vércseppet oldalról éri a fény, így fekete háttér előtt látszanak a színes elemek. Nem is kell a mikroszkópba nézni, a vizsgálatot végző személy kommentárja mellett a számítógép monitoron követhetjük figyelemmel vércseppünk önálló életét.
Mit láthatunk a monitoron?
Az élő vércseppben láthatóak a sodródó, kör alakú, a közepükön kissé behorpadt, fánkra emlékeztető vörösvérsejtek, - a nagyobb, ezüstösen fehér, lassabban mozgó fehérvérsejtek, - a sebesen haladó táplálékrészecskék, vagy az esetlegesen megjelenő salakanyagok, fehérjeszálak, emésztetlen anyagok. A gombák jelenlétére utaló jelek már akkor is láthatók, amikor a szervezet gombásodása még nem okoz tüneteket, - de éppen így megfigyelhetőek a baktériumok is.
Hogyan kell a vizsgálatra felkészülni?
A vizsgálat napját megelőző este már ne fogyasszon fehérjetartalmú, zsíros ételt és min. 6 órával a vizsgálat előtt ne egyen, mert az emésztetlen tápanyagok jelenléte látszik a vérben, kis mozgó pöttyökként és megnehezítik a többi elem vizsgálatát. Inni lehet, sőt ajánlott is, klór - és szénsavmentes vizet.
Hogyan zajlik a vizsgálat?
A vizsgálatot az adatok felvétele, majd részletes kikérdezés előzi meg. Egy apró tűszúrás az ujjbegybe és kezdetét veszi a saját szervezetünkbe tett csodálatos utazás. A vizsgálatot végző személy segít értelmezni a történéseket, mert nem álló-képet nézünk, vérünkben ugyanis "zajlik az élet". A vizsgálatot életmód tanácsadás zárja. A páciens tanácsokat kap a felderített panaszok kezelésére. Kizárólag természetes alapanyagú készítményeket ajánlunk. Ha szükségesnek látjuk, javasoljuk a további szakorvosi vizsgálatot.
Mire deríthet fényt a vizsgálat?
Az élő vércsepp vizsgálatából látszik a vitaminok, ásványi anyagok hiánya. A fehérvérsejtek állapotából kikövetkeztethető az immunrendszer működőképessége. A plazmában felhalmozódott anyagokból kiderül, rendben van-e a szervezet sav-bázis egyensúlya, vannak-e felesleges méreganyagok a szervezetben, de pl. A túl sok fehérje is észrevehető. Látszanak a mikroorganizmusok, - ellenőrizhető az oxidatív stressz, azaz a szabadgyök-terheltség mértéke. Észlelhető az emésztőrendszer, a vese, vagy a máj csökkent működése - mindez akkor, amikor konkrét problémát esetleg még nem is okoz.
Egyetlen csepp vér vizsgálatával megállapíthatjuk:
-az anyagcsere állapotát,
-az emésztés és a felszívódás hatékonyságát,
-a szervezet ásványanyag - és / vagy vitaminhiányát,
-az érelmeszesedés, a trombózis kialakulásának jeleit,
-egyes szervek (pl. A máj, a vese, a szív, stb.) meggyengülését, terheltségét,
-az oxigénellátás aktuális állapotát,
-a kórokozó mikroorganizmusok (baktériumok, paraziták, gombák) jelenlétét,
-a vérben történő salakanyag felhalmozódást (a fogakból kioldódó amalgámterhelést is),
-a hormonháztartás felborulását,
-a baktériumflóra egyensúlyzavarát,
-a daganatos elváltozásokra utaló jeleket,
külső és belső mérgezőanyagok jelenlétét,
-a sav-bázis háztartás eltolódásának jeleit, stb.
Mikor érdemes elvégeztetni a vizsgálatot?
A betegség megelőzésének hatékony eszköze lehet a vércseppanalízis, ajánlott lenne a rendszeres évi állapotfelmérés részeként elvégeztetni. Hasznos lehet még, ha valaki emésztési problémákat, fáradékonyságot, gyakori fejfájást, bőrpanaszokat, mozgásszervi gondokat tapasztal. Ilyenkor ugyanis megerősítheti a betegség gyanúját, vagy segíthet abban, hogy milyen típusú laboratóriumi vizsgálatokat célszerű elvégeztetni. Gyakori megfázás, krónikus gyulladás, túlzott salakanyag felhalmozódás gyanúja esetén is ajánlott.
Mire számítson?
A vizsgálat, ahogy a nevében is van, vér analízis. Tehát, állapotfelmérés, nem diagnosztikai eljárás. A vizsgálaton sokféle kórkép még a tünetek megjelenése előtt megállapítható.
A vizsgálat mutathat daganatos elváltozásra utaló jeleket bizonyos esetekben, de ez nem rákszűrési eljárás. Segítségével nem minden esetben látható a daganat jelenléte.
Megállapítható nehézfémek jelenléte a vérben, de nem minden esetben állapítható meg, hogy milyen nehézfémről is van szó.
A vizsgálat nem gyógykezelés, nem gyógyítja a betegségeket, csak segít azok felderítésében. A vizsgálat után a kimutatott problémák tüneti megjelenésének, vagy a már megjelent tünetek kezelésére, életmód változtatásokat és természetes alapanyagú készítményeket ajánlunk.
Ha szükségesnek látszik szakorvosi vizsgálatot javasolunk, melyre beutalót a háziorvostól kell kérni.
Az élővércsepp vizsgálat lehetővé teszi az anyagcsere egyensúlyi állapotának meghatározását a szervezetben. Következtethetünk az immunrendszer állapotára, a szabadgyökök okozta károsodás mértékére, a vitamin ellátottságra, a toxikusság mértékére, a szervezet sav-bázis és ásványanyag egyensúly zavaraira és nem utolsósorban gombák és paraziták jelenlétére.
Hihetetlenül izgalmas látni a saját vörös- és fehérvér sejtjeinket mozgásban, miközben azok teszik a dolgukat. Ha pedig nem elégedett a látvánnyal, akkor a vizsgáló személy iránymutatásai szerint korrigálhatja táplálkozását és életmódját.
Az élővércsepp analízis segítségével könnyedén kialakíthatja a helyes életmódját és a javasolt változtatások következtében, 4 - 8 hét elteltével már egy sokkal kedvezőbb kép tárulhat a szeme elé!
Azért érdemes időnként részt venni a vizsgálaton, mert így már az első intő jelre tehet lépéseket az egészségért. Még jóval azelőtt, hogy egy valódi betegség tüneteit kellene megtapasztalnia! A jutalma tehát az lesz, hogy az életmódja fölött maradéktalan kontrollt tud gyakorolni!
Rendszeresen szervezünk élővércsepp analízis vizsgálatokat.
A vizsgálatra időpontot kell egyeztetni az ujhaziorsi@gmail.com címen
2010. március 24., szerda
2010. február 14., vasárnap
CSOKI? Ide vele...
Minden szakértő egyetért a következő állítással:
„A csokoládé imázsa, azonkívül, hogy visszahozza a gyerekkort, érdekes módon összekapcsolódik a tilos fogalmával is.” Ebből a tényből adódóan legtöbbünk már valamilyen formában megtapasztalta, hogy mindaz, ami tilos, egyszerre vonzó is! Így a túlzott csoki evés igazolásaként szolgál egy másik régi mondásunk, miszerint „a csokoládé boldoggá tesz”! És persze, John G. Tullius megfigyelését a legtöbb ember mosolyogva fogadja: "tízből kilenc ember imádja a csokoládét, a tízedik, pedig hazudik!" Ön hol áll a sorban?
A csokoládé-szenvedély nem csak az embereket ejti rabul …. bár, igaz a legendás duci madár, legtöbbünk gyermekkori mesefigurája, Gombóc Artúr csak a csoki néhány fajtáját szereti:
Az édes örömforrás a hírességeket sem hagyja hidegen. Csokoládé-rajongó hírében áll például Francis Ford Coppola, Gianni Agnelli és Fidel Castro is. Utóbbitól származik a mondás: "A dohány ölhet, a csokoládé nem."
A "csokolizmusnak" keresztelt csoki-függőség egyesek szerint, hasonló az alkoholhoz vagy a droghoz való ellenállhatatlan vonzáshoz, és káros. A legtöbb ember ezt kineveti, és inkább úgy gondolkozik, mint Elaine Sherman, amerikai írónő, aki szerint: „a csokoládé bűnözni enged minket, egészségessé, elegánssá és boldoggá tesz.”
Jó lenne, ha nem kellene csoki majszolás közben az elhízástól rettegnie? Kövesse a sztárok példáját, és gondolkodjon úgy, mint Katherine Hepburn: „Sosem ügyeltem a vonalaimra és soha nem is kellett. Amit látnak rajtam, az egész életemet kísérő csokoládéélvezet!”
Lehet, hogy épp Katherine szépsége ihlette Anthelme Brillat-Savarin –t, Az ízlés fiziológiája című könyv szerzőjét: „Boldog az a csokoládé, amely miután a nők mosolyán át bejárta a világot, szájban olvadva, élvezetes csókban leli halálát.”
A magyarok életét is végig kíséri Hepburn kisasszony filozófiája, tudta Ön, hogy az átlag magyar, 42 tábla csokit fogyaszt el egy évben?
Megnyugvásképp, jó tudni azt is, hogy „azok, akik rendszeresen isznak csokoládét, kiválnak jó egészségükkel és az élet derűjét megzavarni képes kisebb betegségekkel szembeni ellenálló képességükkel. Mi az egészség? Csokoládé!” – állítja, ugyancsak a francia mesterszakács.
A kutatók szerint azonban a csokoládénak pusztán az illata is pozitív gondolatokat ébreszt az emberben, fogyasztása pedig fokozza az úgynevezett, boldogsághormon kiválasztását, vagyis az ember jobb kedvre derül tőle. Dr. Angela Clow, a híres University of Westminster professzorasszonya azt javasolja, hogy ha már nem szabad túlzásba vinni a csokoládéfogyasztást, akkor legalább szagolgassuk a csokoládét: terápiás célból naponta hatszor legalább két-két másodpercnyi időtartamra jó mélyen szippantsuk be a finom csokoládé-illatot.
A nők döntő többsége már a csokoládé illatának sem tud ellenállni - derült ki az egyik illatszergyártó által elvégzett kutatásból.
Az interneten elvégzett felmérésből az is kiderült, hogy a nők több mint fele, mintegy 61%, könnyen "hangulatba jön" egy kis csokoládétól. A válaszadók 97 %-a mondta azt, hogy nem tud ellenállni a csokoládé csábításának, és rögtön rávetik magukat, amint egy darabka eléjük kerül.
De térjünk csak vissza a kezdetekhez, hiszen mindenki tudja, hogy életünk korai szakasza minden szempontból meghatározó. Így volt ezzel Jerry Seinfeld is, aki a következőképpen emlékszik vissza: „gyerekkoromban csak egy dolgot tudtam biztosan: édességet akarok!"
Csakhogy megnyugodjon: a statisztika világosan megmutatta, hogy azok az idősödő hölgyek és urak, akik egész életükben rendszeresen fogyasztottak teát, csokoládét, bort, a gondolkodást vizsgáló elmepróbák során sokkal jobban teljesítettek, mint azok, akik az előbbi élvezeti cikkek egyikével sem éltek. A legjobb eredménye azoknak volt, akik mindhárom flavonoid forrást rendszeresen igénybe vették: ittak teát, ittak és ettek fekete csokoládét és a bort sem vetették meg, de csak mértékletesen fogyasztották.
Tudhatta már ezt Jókai Mór is, ki bevallotta: „fotöjömben ülve csokoládémat szörpölgetem”.
„A csokoládé imázsa, azonkívül, hogy visszahozza a gyerekkort, érdekes módon összekapcsolódik a tilos fogalmával is.” Ebből a tényből adódóan legtöbbünk már valamilyen formában megtapasztalta, hogy mindaz, ami tilos, egyszerre vonzó is! Így a túlzott csoki evés igazolásaként szolgál egy másik régi mondásunk, miszerint „a csokoládé boldoggá tesz”! És persze, John G. Tullius megfigyelését a legtöbb ember mosolyogva fogadja: "tízből kilenc ember imádja a csokoládét, a tízedik, pedig hazudik!" Ön hol áll a sorban?
A csokoládé-szenvedély nem csak az embereket ejti rabul …. bár, igaz a legendás duci madár, legtöbbünk gyermekkori mesefigurája, Gombóc Artúr csak a csoki néhány fajtáját szereti:
Az édes örömforrás a hírességeket sem hagyja hidegen. Csokoládé-rajongó hírében áll például Francis Ford Coppola, Gianni Agnelli és Fidel Castro is. Utóbbitól származik a mondás: "A dohány ölhet, a csokoládé nem."
A "csokolizmusnak" keresztelt csoki-függőség egyesek szerint, hasonló az alkoholhoz vagy a droghoz való ellenállhatatlan vonzáshoz, és káros. A legtöbb ember ezt kineveti, és inkább úgy gondolkozik, mint Elaine Sherman, amerikai írónő, aki szerint: „a csokoládé bűnözni enged minket, egészségessé, elegánssá és boldoggá tesz.”
Jó lenne, ha nem kellene csoki majszolás közben az elhízástól rettegnie? Kövesse a sztárok példáját, és gondolkodjon úgy, mint Katherine Hepburn: „Sosem ügyeltem a vonalaimra és soha nem is kellett. Amit látnak rajtam, az egész életemet kísérő csokoládéélvezet!”
Lehet, hogy épp Katherine szépsége ihlette Anthelme Brillat-Savarin –t, Az ízlés fiziológiája című könyv szerzőjét: „Boldog az a csokoládé, amely miután a nők mosolyán át bejárta a világot, szájban olvadva, élvezetes csókban leli halálát.”
A magyarok életét is végig kíséri Hepburn kisasszony filozófiája, tudta Ön, hogy az átlag magyar, 42 tábla csokit fogyaszt el egy évben?
Megnyugvásképp, jó tudni azt is, hogy „azok, akik rendszeresen isznak csokoládét, kiválnak jó egészségükkel és az élet derűjét megzavarni képes kisebb betegségekkel szembeni ellenálló képességükkel. Mi az egészség? Csokoládé!” – állítja, ugyancsak a francia mesterszakács.
A kutatók szerint azonban a csokoládénak pusztán az illata is pozitív gondolatokat ébreszt az emberben, fogyasztása pedig fokozza az úgynevezett, boldogsághormon kiválasztását, vagyis az ember jobb kedvre derül tőle. Dr. Angela Clow, a híres University of Westminster professzorasszonya azt javasolja, hogy ha már nem szabad túlzásba vinni a csokoládéfogyasztást, akkor legalább szagolgassuk a csokoládét: terápiás célból naponta hatszor legalább két-két másodpercnyi időtartamra jó mélyen szippantsuk be a finom csokoládé-illatot.
A nők döntő többsége már a csokoládé illatának sem tud ellenállni - derült ki az egyik illatszergyártó által elvégzett kutatásból.
Az interneten elvégzett felmérésből az is kiderült, hogy a nők több mint fele, mintegy 61%, könnyen "hangulatba jön" egy kis csokoládétól. A válaszadók 97 %-a mondta azt, hogy nem tud ellenállni a csokoládé csábításának, és rögtön rávetik magukat, amint egy darabka eléjük kerül.
De térjünk csak vissza a kezdetekhez, hiszen mindenki tudja, hogy életünk korai szakasza minden szempontból meghatározó. Így volt ezzel Jerry Seinfeld is, aki a következőképpen emlékszik vissza: „gyerekkoromban csak egy dolgot tudtam biztosan: édességet akarok!"
Csakhogy megnyugodjon: a statisztika világosan megmutatta, hogy azok az idősödő hölgyek és urak, akik egész életükben rendszeresen fogyasztottak teát, csokoládét, bort, a gondolkodást vizsgáló elmepróbák során sokkal jobban teljesítettek, mint azok, akik az előbbi élvezeti cikkek egyikével sem éltek. A legjobb eredménye azoknak volt, akik mindhárom flavonoid forrást rendszeresen igénybe vették: ittak teát, ittak és ettek fekete csokoládét és a bort sem vetették meg, de csak mértékletesen fogyasztották.
Tudhatta már ezt Jókai Mór is, ki bevallotta: „fotöjömben ülve csokoládémat szörpölgetem”.
2010. január 12., kedd
Az ősmagyarok konyhája
Az, hogy az étkezés mennyire befolyásolja az egészséghez fűződő viszonyunkat, azt már agyonragoztuk. (Részben és elkerülhetetlenül) az vagy amit megeszel, és kész.
Meg lehet közelíteni éghajlati szempontból, (pl. mediterrán konyha), ideológiai szempontból (pl. vegetáriánizmus), vagy a tudomány szempontjából (beltartalom). Utóbbit körvonalazták talán a legjobban. Az étel elfogyasztásakor ránk törő érzések megint egy külön kategóriát képviselnek („a jóízűen elfogyasztott étel”) de feszegessük tovább a hagyományőrző, avagy szakrális kérdéseket.
Az indiai konyha kapcsán eszembe jutott, hogy ha a hitélet és a gasztronómia viszonyáról beszélünk, akkor itthon is meg kéne keresnünk ennek a nyomait. Sok ismeretterjesztő irodalmat találunk arról, hogy testünk jelzésein kívül milyen szempontokat kövessünk, számít-e az éghajlat, nemzeti hovatartozás; elvégre egy fűszer az mindenhol fűszer, a gyümölcs az botanikailag mindenütt gyümölcs és így tovább. Isten őrizz, hogy belebonyolódjak az éghajlat szerinti étkezésbe, inkább kutakodom egy kicsit, mit ehettek a mi őseink? Nyilván azt ami volt és megtermett, ezért inkább miért és hogyan? Az új történelemkutatások nyomán szeretnék helyre tenni, de legalábbis felvetni pár dolgot a magyar(os) konyha nevű útvesztőben.
Mivel egy nemzeti konyhát úgy sokkal könnyebb keretek között tartani, ha történelmi folytonosság jellemzi, egy hagyománytisztelő indiainak van ezzel talán a legkevesebb gondja, mert egyszerre több fronton is védelem alatt állt az ételkultúrája. Gondolok itt a földrajzi adottságokra, vagy az ideológiailag megalapozott és tökélyre fejlesztett vegetáriánizmusra. Hódítóik a britek sem arról voltak híresek, hogy olyan elsöprő erejű ízeket produkáltak volna, ami megrengeti az alapokat.
De hátha ráakadunk egy ösvényre a Kárpát-medence labirintusában is. Mondhatjuk, hogy átjáróházban lakunk, ha pedig két nép történelme találkozik, előbb-utóbb találkozik a gasztronómiai kultúrájuk is. Gondoljunk csak arra, milyen karriert futott be a csokoládé, a kávé, vagy a pizza. Ha valaki megpróbálta már hadrendbe állítani a magyar ételeket eredetük és kialakulásuk szerint, az tudja, hogy annyira összegabalyodott szálakat próbál kibogozni, amibe hamar bele lehet fáradni.
Körülbelül így történhetett, hogy a szakmai oktatás a magyar konyhát ma már ilyen, és ehhez hasonló állításokkal illeti:
„Ételeinket az egészséges, korszerű táplálkozás szerint is értékelnünk kell. A magyaros ételek változatosak, jó ízűek, a külföldiek számára érdekesek, de a korszerű táplálkozás követelményeinek sokszor nem felelnek meg. Ez főleg a magas sertészsír, szénhidráttartalom és erős fűszerezés miatt van. A méregerős, zsírban úszó étel úgy gasztronómiai, mind táplálkozástani szempontból helytelen.”
Nyers Csaba véleménye szerint: „Manapság egyre ritkábban találkozni olyan fogásokkal, amelyek valóban az évezredes, évszázados hagyományos ízeket mutatják meg. E helyett a pirospaprikás, fekete borsos gulyást, csikós, paprikás imázst próbálják ránk erőltetni olyannyira, hogy már háziasszonyaink konyhájából is hiányoznak az ősi fűszereink, még pontosabban fűszerszámaink, hiszen a fűszerezés minden esetben a harmónia, az egyensúly visszaállítását, a gyógyítást is szolgálja, ha máshol nem is, akkor az emésztőrendszerben. Minden ősi fűszerünk egyben gyógynövény is, ízük harmóniája egyidejűleg szolgál testi, érzelmi, gondolati egyensúlyunk megtalálásához.”
Ha logikusan végiggondolunk pár dolgot, és cikázunk kicsit történelmünkben, akkor sok dologra magunk is rájövünk. Az talán mindenkinek leesett, hogy a rántott hús csak a jéghegy csúcsa, mivel becsületes neve Wiener Schnitzel, nagyanyáink valószínűleg a „boldog békeidőkben” szoktak rá. Ugyanígy elszámolhatunk 1492-ig, és a paprikás menyecske sztorinak vagy a krumplinak - mint egyeduralkodónak sincs folytatása. Ott van még a virsli, amit szintén nem lóbáltak még párban a honfoglalók, hogy a 60-as évek konzervipari és húsipari borzadványait ne is említsem.
Török témában Thökölyék itták meg először a fekete levest, a töltött káposztában pedig a szőlő- vagy káposztalevélbe töltött és rizzsel kevert húsos török étel köszön vissza. A bécsi/pesti kávéházakból nem hiányozhatott a sütemény, noha a magyar cukrászok (szegények ha tudnák) aztán nagyot alkottak.
Folytathatnám még sokáig, de inkább induljunk el azon a nyomon, amit ígértem, és régészkedjünk, olvasgassunk. Merthogy a föld szépen betakar és megőriz, világcsavargók meg régen is szép számmal voltak, akik nem bírtak a grafomániájukkal és mindent lejegyeztek.
„Ha egy nép ételkultúráját kutatjuk, akkor a történetét kutatjuk. Az ételkultúra éppúgy hozzánk tartozik, mint néprajzunk, zenevilágunk, hitvilágunk, nyelvünk vagy éghajlatunk.” (Kiszely István)
Kövi Pál írja: "A népi muzsikához és a népdalkultúrához hasonló érték és páratlan művelődési kincs rejlik a gasztronómiában. Ezt a kincsesbányát fel kell tárnunk, alá kell szállnunk a mélyére, mert minél mélyebbre hatolunk benne, annál magasabbra jutunk a tudás és a szellem dolgában".
Ha a történelemkutatásnál tartunk, akkor most joggal gondolhatjátok, hogy oda akarok kilyukadni, hogy halásztunk, vadásztunk és gyűjtögettünk, aztán készen is vagyunk, pedig nem így van. A múlt rendszer arisztokrácia fóbiájával és diktatúrájával nagyon kényelmes álláspont volt egy szerény kis uráli nép utódjának lenni, akiket végigkergettek Európán, hogy itt levetkezze csúnya pogány szokásait. Így kicsit muszáj belebonyolódni a fent említett régészeti kutatásokba, hogy a végére járjunk őseink mennyire, vagy puhították-e a húst a nyereg alatt.
Mivel az oldalnak nem célja és nem profilja a történelmi állásfoglalás, ezért a most következő sorokat a teljesség igénye nélkül, fogadjátok kellő nyitottsággal, gondolatébresztőnek azzal a felkiáltással, hogy a történelmet emberek írják, ezért bármit meg lehet kérdőjelezni!
A következőkben folyamatosan hivatkozni fogok, több szerzőt segítségül hívva, leginkább pedig Kiszely István: A magyar nép eredete és ősi kultúrája című nagy lélegzetű művére támaszkodva.
Történelemírásunk ellentmondásosságai avagy „Jaj annak a népnek, amelynek történelmét az ellenségei írják!”/Seneca/
„Minden külföldi forrásnál összehasonlíthatatlanul gazdagabbak azok a középkori krónikáink, amiket a népünk múltjáról írtak; valamennyi egy 11. században szerkesztett, de sajnos elveszett őskrónikán alapul. Ebből meríthetett Anonymus, Kézai Simon, Heltai Gáspár”
Mindezek ellenére- a régészetben máig mérvadó- László Gyula a továbbiakban arról a meglepetésről ír, ami az olvasókat akkor érheti, amikor azt látja, hogy krónikáink egészen mást mondanak a magyar nép eredetéről, mint nyelvtudományunk. Sőt, a kutatóink elvetik, hogy tudálékosnak, kitalálásnak minősítik azt, amit krónikáink írnak, ehelyett egyszerűen a nyelvtudományra (hozzáteszem az új nyelvészeti álláspontokat áltudományosnak minősítve -emő) bízzák magukat. „
Miért érdekes ez?
„Krónikáink a hun-török hagyományt őrzik, azt állítják, hogy Szkítiából jöttünk s a bibliai Nimródnak, közelebbről pedig Attila hun királynak és népének vagyunk az utódai. A nyelvtudományunk ezzel szemben a finnugor származást hirdeti. Ez az ellentét máig kibékíthetetlen. Sajnos a hivatalos álláspont nem akar abba az irányba mozdulni, hogy tisztán láthassunk saját múltunkban. Pedig szinte bombaként robbant 2001-ben az Élet és Tudományban közzétett vizsgálati eredmény, melyben Dr. Béres Judit humánpopuláció-genetikus leírta, hogy a korábbi felvetésektől eltérően nem állunk genetikai rokonságban a finnekkel. (Hozzáteszem, hogy ezek kormányközi megállapodáson nyugvó vizsgálatok voltak, amelyek lezárása után átírták! a finn tankönyveket…)
Mi lehet a hivatalos álláspont máig tartó mozdulatlanságának hátterében? Egyáltalán hogy alakulhatott ki az, hogy az MTA által hirdetett származáselméletünk ellentétes a mondáinkkal, a krónikáinkkal, régi könyvek leírásaival és a néphagyományokkal?
Ehhez vissza kell mennünk a Habsburgok magyarországi térnyerése kezdetéig. Az 1526-os esztendő nekünk Mohácsot hozta el, nekik pedig a nagy lehetőséget, hogy megszakítás nélkül uralkodhassanak… Uralkodásukat pedig nem csak Sissy bájai, de nemzetünk szabadságharcai is kísérték.
„…A harc aztán áttevődött a szellemi életre is…Abban a királyi udvarban, ahol Mária Terézia azt hirdette, hogy a történelemírás mindig is politika volt és az is marad…
…majd II. József rendelkezése folytán megszüntették a magyar oknyomozó történelem tanítását is.
Nem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy Napóleon külügyminiszterének, Talleyrandnak a szájából hangzott-e el a következő mondat 1805-ben: „A magyarok becsülik nagyjaikat és büszkék a múltjukra. Vedd el a múltjukat, és azt teszel velük, amit csak akarsz!” Kiszely István szerint 1821-ben Bécsben utasítást adott ki az osztrák kormány, hogy a „rebellis magyaroknak az osztrák történészek írjanak egy olyan őstörténetet, amelyre ez a rebellis nép nem lehet büszke”.
Mi történt ezután:
„Az 1840-es évektől nem magyar anyanyelvű, német származású szakembereket helyezett Bécs arra a magyar Akadémiára, amit a magyar nyelv ápolására, a tudományok és művészetek magyar nyelven való művelésére hoztak létre 1825-ben, gróf Széchenyi István kezdeményezésére. Így lett tagja az a Joseph Budenze, aki miután megkapta a magyar akadémiai kinevezését, tanult meg némileg magyarul, vagy éppen Karl Franz Joseph Schedel, aki magyarországi iskoláztatása alatt tanult meg magyarul és később Toldy Ferencként végezte munkásságát. Hunfalvy Pál, született Paul Hunsdorfer már 1851-ben az Akadémia főkönyvtárosa lett, s legfőbb kitalálója a finnugor elméletnek.”
Hogy milyen módszerekkel dolgoztak, azt elolvashatjátok többek között e könyv oldalain, összefoglalva annyit, hogy a fokozatosság módszerével. 1773-ban még egyértelműen hunokról, avarokról és magyarokról írnak, az 1845-ös már azonosítja a hunokat a később betelepülő kunokkal, az avarokat vár-kunoknak, a szkítákat pedig szittyáknak nevezik.
„A politikai akarat a kiegyezés után is tisztán látható. Harynétól tudjuk, hogy 1876-ban Trefort Ágoston kultuszminiszter összehívta a magyar nyelvészeket a konferencia végén- a jegyzőkönyv tanúsága szerint – kijelentette, hogy „nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk”, s ezt követően állami ösztöndíjat, kollégiumi elhelyezést, külföldi tanulmányútra támogatást csak az kaphatott, aki a finn-magyar rokonság igazolására folytatott kutatásokat. Ilyen nyílt politkai nyomás hatására nem csoda, ha a nyelvészeink olyan munkát végeztek, aminek eredményét Padányi ekként foglalta össze: „mindazt, amit nyelvtudományunk múltunkról megállapított, merev ellentétben van mindennel, amit az összes külföldi és hazai kútfőkben található múltunk felől”.
1976-ban Háryné a következőket írta: „A hazai nyelvtudományok fellegvárában a helyzet azóta sem változott, nyelvészeink mind ingerlékenyebben utasítják vissza a szélesebb kutatás iránti igényt”.
Mi a helyzet ma?
A magyarok krónikájában Glatz Ferenc akadémikus (1996-tól az MTA elnöke) ezzel a mondattal indította az őstörténeti részt: „ A magyarok őseiről Kr.u. 600-ig csak feltételezésekkel beszélhetük a nyelvtörténeti, régészeti, növényföldrajzi kutatások alapján.” Ami biztos - írja - hogy a magyar nép több, genetikailag különböző eredetű népcsoportból alakult ki. E népcsoportok közös nyelve, a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik.”
Az MTA mindenkori elnökének vezetésével felálló konzultatív szerkesztőbizottság vezetésével adták ki a Magyar Nagylexikon sorozatot. Ebben a finnugor népek címszó alatt így írnak: „Évezredek során sokféle hatásnak kitéve alakultak ki, csak nyelvükben található közös szókincs és azonos nyelvtani rendszer utal közös eredetre.” A finnugor nyelvcsalád címszó alatt pedig ellentmondásra lelünk: „a nyelvrokonság nem jelenti feltétlenül a népek rokonságát is”
A ma használt általános iskolai Történelematlasz „ A magyar nép vándorlása és a honfoglalás” oldalán bemutatott térképen az Ural melletti részt feltételezett magyar őshazának (Magna Hungaria) írja le. A hozzátartozó történelemkönyv erről a területről kijelenti: „ A rokon nyelvet beszélő finnugor(uráli) népek őseink valaha egymáshoz közeli területeken éltek az Ural hegység környékén, annak keleti oldalán.” A gyerekeknek azt tanítják, hogy a vesztes hunok annyira féltek ellenségeik bosszújától, hogy ki sem merték ejteni a hun nevet, hanem székelyeknek nevezték magukat. A magyarok a szomszéd népek nyelvét nem értették, ezért úgy gondolták, hogy ők nem is képesek az értelmes beszédre, azaz némák, s ezt a hitet őrzi a „német” szavunk.
A honfoglalás kérdése. Egy honfoglalás- kettős honfoglalás?Honfoglalás vagy hazatérés? Avagy kiket találtak itt elődeink?
Az új kutatási eredmények szerint leginkább saját magukat.
Radics ezt írja: „ A Kárpát-medencében az ősi nyelvet az évezredek viharai azért nem tudták elseperni, mert a mindenkor magas népsűrűség ezt kizárta”. A nagyszámú őslakosság és a hódítók arányaira enged következtetni Béresék azon megállapítása is, miszerint az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a magyarok bejövetelével alig változott a térség génállománya. Bakay állítása szerint az itt lakó népek nagyobb része testvérnép kellett legyen s amint a Tarih-i Üngürüsz (Magyarország története) és az itáliai krónikások (Bonfini és Ransanus) írják, ugyanazt a nyelvet kellett beszélje. Erre mutatnak a Kárpát –medence földrajzi nevei: nevek döntő többsége színmagyar eredetű, még a régi forrásokban szereplő Duna, Tisza, Maros, Olt, Ompoly sem kivétel, mert ezek szkítakori vagy még régebbi elnevezések. 1400-ig például Erdély területén 2056 helynév jött létre s ebből csak 102 szláv eredetű.”
László Gyula idézi azt a történészi tanítást, miszerint ha a késő avarok egyáltalán fennmaradtak volna Árpádék bejövetele idejére, akkor nyelvükben elszlávosodtak volna. Ezzel szemben ő azt állítja, hogy a „késő avarok” nemhogy szlávul beszéltek volna, hanem bizonyosan magyar anyanyelvűek voltak, hiszen ők a terület névadói. László professzor a „késő avarokat” korai magyaroknak tartja.
A szláv alaplakosság tényét több forrásból is cáfolják:
Egy nagyon kedves tanáromat idézem, mondhatom hogy a biodiverzitás atyját és kutatóját, Surányi Dezsőt:
„Ma már bizonyos, hogy a morva-szláv szókincshez képest túlzó volt a szláv földművelés meghatározó szerepének feltételezése, különösen a szőlő-és gyümölcstermesztésünkben, valamint az ekés földművelés kizárólagosan európai gyökerekből eredeztetése, hiszen a kertészeti anyagi kultúránk számos, egyéb forrásból is gazdagodott.”
Beszédes nyelvünk:
A világ ma ismert legrégibb írásos emlékét az erdélyi Tatárlakán 1961-ben találták. Ezek a helyi agyagból kiégetett írásos agyagtáblácskák 26 agyagszobrocska társaságában kerültek elő és régi magyar írás jeleit tartalmazzák. Csakhogy a rádióizotópos vizsgálatok szerint ezek 7 ezer éves leletek. A hivatalos tudomány elhallgatja továbbá, hogy a korong és a mellette lévő két másik téglalap alakú agyagtáblácska 1000-1500 évvel idősebb, mint a hasonló képjeleket tartalmazó sumér agyagtáblák, valamint hogy rokonság áll fenn a Kárpát-medencei és a sumér írásbeliség között… Oppert, Lenormant, Sayce német, francia, angol nyelvészek állapították meg az 1800-as évek második felében, hogy a sumir nyelv egyenesági leszármazottja a mai magyar nyelv. Sir Leonard Wolley szerint, a sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából a magyar nyelvben 53 szerepel.
Fel tudjuk-e fogni egyáltalán, hogy mit jelent ez?
A leleteken lévő írásjelek egy részét ma is ismerjük, rovásbetűknek mondjuk őket. A Föld legrégebbi írásának tárgyi emlékei ezek…Ugyan ezer éve nincsenek általános használatban, de a nép megőrizte… legtovább a Székelyföldön.
A Sorbonne egyetem kutatói számítógépek segítségével megvizsgálták a világ összes kis és nagy, élő és holt nyelvét abból a szempontból, hogy melyik őrzött meg legtöbbet az ősműveltség nyelvelemeiből, vagyis az ősi etimonokból. (etimon=valamelyik szó alapformája, amelyből a szó származik). Ezek alapján megállapították, hogy a magyar nyelv 68%ot, az angol 4%, latin 5%, héber 5%, csendes óceáni nyelvek 7%, az indiai munda-khol 9%, tibeti szanszkrit 12%, az őstörök, türkmén 26% etimont tartalmaz.
Forrás:
Szondi Miklós - Történelmünkhöz magyarul
szakma.hu Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Kossuth Lajos Középiskolája és Szakiskolája
Kiszely István: A magyar nép eredete és ősi kultúrája (I. II. kötet)
Meg lehet közelíteni éghajlati szempontból, (pl. mediterrán konyha), ideológiai szempontból (pl. vegetáriánizmus), vagy a tudomány szempontjából (beltartalom). Utóbbit körvonalazták talán a legjobban. Az étel elfogyasztásakor ránk törő érzések megint egy külön kategóriát képviselnek („a jóízűen elfogyasztott étel”) de feszegessük tovább a hagyományőrző, avagy szakrális kérdéseket.
Az indiai konyha kapcsán eszembe jutott, hogy ha a hitélet és a gasztronómia viszonyáról beszélünk, akkor itthon is meg kéne keresnünk ennek a nyomait. Sok ismeretterjesztő irodalmat találunk arról, hogy testünk jelzésein kívül milyen szempontokat kövessünk, számít-e az éghajlat, nemzeti hovatartozás; elvégre egy fűszer az mindenhol fűszer, a gyümölcs az botanikailag mindenütt gyümölcs és így tovább. Isten őrizz, hogy belebonyolódjak az éghajlat szerinti étkezésbe, inkább kutakodom egy kicsit, mit ehettek a mi őseink? Nyilván azt ami volt és megtermett, ezért inkább miért és hogyan? Az új történelemkutatások nyomán szeretnék helyre tenni, de legalábbis felvetni pár dolgot a magyar(os) konyha nevű útvesztőben.
Mivel egy nemzeti konyhát úgy sokkal könnyebb keretek között tartani, ha történelmi folytonosság jellemzi, egy hagyománytisztelő indiainak van ezzel talán a legkevesebb gondja, mert egyszerre több fronton is védelem alatt állt az ételkultúrája. Gondolok itt a földrajzi adottságokra, vagy az ideológiailag megalapozott és tökélyre fejlesztett vegetáriánizmusra. Hódítóik a britek sem arról voltak híresek, hogy olyan elsöprő erejű ízeket produkáltak volna, ami megrengeti az alapokat.
De hátha ráakadunk egy ösvényre a Kárpát-medence labirintusában is. Mondhatjuk, hogy átjáróházban lakunk, ha pedig két nép történelme találkozik, előbb-utóbb találkozik a gasztronómiai kultúrájuk is. Gondoljunk csak arra, milyen karriert futott be a csokoládé, a kávé, vagy a pizza. Ha valaki megpróbálta már hadrendbe állítani a magyar ételeket eredetük és kialakulásuk szerint, az tudja, hogy annyira összegabalyodott szálakat próbál kibogozni, amibe hamar bele lehet fáradni.
Körülbelül így történhetett, hogy a szakmai oktatás a magyar konyhát ma már ilyen, és ehhez hasonló állításokkal illeti:
„Ételeinket az egészséges, korszerű táplálkozás szerint is értékelnünk kell. A magyaros ételek változatosak, jó ízűek, a külföldiek számára érdekesek, de a korszerű táplálkozás követelményeinek sokszor nem felelnek meg. Ez főleg a magas sertészsír, szénhidráttartalom és erős fűszerezés miatt van. A méregerős, zsírban úszó étel úgy gasztronómiai, mind táplálkozástani szempontból helytelen.”
Nyers Csaba véleménye szerint: „Manapság egyre ritkábban találkozni olyan fogásokkal, amelyek valóban az évezredes, évszázados hagyományos ízeket mutatják meg. E helyett a pirospaprikás, fekete borsos gulyást, csikós, paprikás imázst próbálják ránk erőltetni olyannyira, hogy már háziasszonyaink konyhájából is hiányoznak az ősi fűszereink, még pontosabban fűszerszámaink, hiszen a fűszerezés minden esetben a harmónia, az egyensúly visszaállítását, a gyógyítást is szolgálja, ha máshol nem is, akkor az emésztőrendszerben. Minden ősi fűszerünk egyben gyógynövény is, ízük harmóniája egyidejűleg szolgál testi, érzelmi, gondolati egyensúlyunk megtalálásához.”
Ha logikusan végiggondolunk pár dolgot, és cikázunk kicsit történelmünkben, akkor sok dologra magunk is rájövünk. Az talán mindenkinek leesett, hogy a rántott hús csak a jéghegy csúcsa, mivel becsületes neve Wiener Schnitzel, nagyanyáink valószínűleg a „boldog békeidőkben” szoktak rá. Ugyanígy elszámolhatunk 1492-ig, és a paprikás menyecske sztorinak vagy a krumplinak - mint egyeduralkodónak sincs folytatása. Ott van még a virsli, amit szintén nem lóbáltak még párban a honfoglalók, hogy a 60-as évek konzervipari és húsipari borzadványait ne is említsem.
Török témában Thökölyék itták meg először a fekete levest, a töltött káposztában pedig a szőlő- vagy káposztalevélbe töltött és rizzsel kevert húsos török étel köszön vissza. A bécsi/pesti kávéházakból nem hiányozhatott a sütemény, noha a magyar cukrászok (szegények ha tudnák) aztán nagyot alkottak.
Folytathatnám még sokáig, de inkább induljunk el azon a nyomon, amit ígértem, és régészkedjünk, olvasgassunk. Merthogy a föld szépen betakar és megőriz, világcsavargók meg régen is szép számmal voltak, akik nem bírtak a grafomániájukkal és mindent lejegyeztek.
„Ha egy nép ételkultúráját kutatjuk, akkor a történetét kutatjuk. Az ételkultúra éppúgy hozzánk tartozik, mint néprajzunk, zenevilágunk, hitvilágunk, nyelvünk vagy éghajlatunk.” (Kiszely István)
Kövi Pál írja: "A népi muzsikához és a népdalkultúrához hasonló érték és páratlan művelődési kincs rejlik a gasztronómiában. Ezt a kincsesbányát fel kell tárnunk, alá kell szállnunk a mélyére, mert minél mélyebbre hatolunk benne, annál magasabbra jutunk a tudás és a szellem dolgában".
Ha a történelemkutatásnál tartunk, akkor most joggal gondolhatjátok, hogy oda akarok kilyukadni, hogy halásztunk, vadásztunk és gyűjtögettünk, aztán készen is vagyunk, pedig nem így van. A múlt rendszer arisztokrácia fóbiájával és diktatúrájával nagyon kényelmes álláspont volt egy szerény kis uráli nép utódjának lenni, akiket végigkergettek Európán, hogy itt levetkezze csúnya pogány szokásait. Így kicsit muszáj belebonyolódni a fent említett régészeti kutatásokba, hogy a végére járjunk őseink mennyire, vagy puhították-e a húst a nyereg alatt.
Mivel az oldalnak nem célja és nem profilja a történelmi állásfoglalás, ezért a most következő sorokat a teljesség igénye nélkül, fogadjátok kellő nyitottsággal, gondolatébresztőnek azzal a felkiáltással, hogy a történelmet emberek írják, ezért bármit meg lehet kérdőjelezni!
A következőkben folyamatosan hivatkozni fogok, több szerzőt segítségül hívva, leginkább pedig Kiszely István: A magyar nép eredete és ősi kultúrája című nagy lélegzetű művére támaszkodva.
Történelemírásunk ellentmondásosságai avagy „Jaj annak a népnek, amelynek történelmét az ellenségei írják!”/Seneca/
„Minden külföldi forrásnál összehasonlíthatatlanul gazdagabbak azok a középkori krónikáink, amiket a népünk múltjáról írtak; valamennyi egy 11. században szerkesztett, de sajnos elveszett őskrónikán alapul. Ebből meríthetett Anonymus, Kézai Simon, Heltai Gáspár”
Mindezek ellenére- a régészetben máig mérvadó- László Gyula a továbbiakban arról a meglepetésről ír, ami az olvasókat akkor érheti, amikor azt látja, hogy krónikáink egészen mást mondanak a magyar nép eredetéről, mint nyelvtudományunk. Sőt, a kutatóink elvetik, hogy tudálékosnak, kitalálásnak minősítik azt, amit krónikáink írnak, ehelyett egyszerűen a nyelvtudományra (hozzáteszem az új nyelvészeti álláspontokat áltudományosnak minősítve -emő) bízzák magukat. „
Miért érdekes ez?
„Krónikáink a hun-török hagyományt őrzik, azt állítják, hogy Szkítiából jöttünk s a bibliai Nimródnak, közelebbről pedig Attila hun királynak és népének vagyunk az utódai. A nyelvtudományunk ezzel szemben a finnugor származást hirdeti. Ez az ellentét máig kibékíthetetlen. Sajnos a hivatalos álláspont nem akar abba az irányba mozdulni, hogy tisztán láthassunk saját múltunkban. Pedig szinte bombaként robbant 2001-ben az Élet és Tudományban közzétett vizsgálati eredmény, melyben Dr. Béres Judit humánpopuláció-genetikus leírta, hogy a korábbi felvetésektől eltérően nem állunk genetikai rokonságban a finnekkel. (Hozzáteszem, hogy ezek kormányközi megállapodáson nyugvó vizsgálatok voltak, amelyek lezárása után átírták! a finn tankönyveket…)
Mi lehet a hivatalos álláspont máig tartó mozdulatlanságának hátterében? Egyáltalán hogy alakulhatott ki az, hogy az MTA által hirdetett származáselméletünk ellentétes a mondáinkkal, a krónikáinkkal, régi könyvek leírásaival és a néphagyományokkal?
Ehhez vissza kell mennünk a Habsburgok magyarországi térnyerése kezdetéig. Az 1526-os esztendő nekünk Mohácsot hozta el, nekik pedig a nagy lehetőséget, hogy megszakítás nélkül uralkodhassanak… Uralkodásukat pedig nem csak Sissy bájai, de nemzetünk szabadságharcai is kísérték.
„…A harc aztán áttevődött a szellemi életre is…Abban a királyi udvarban, ahol Mária Terézia azt hirdette, hogy a történelemírás mindig is politika volt és az is marad…
…majd II. József rendelkezése folytán megszüntették a magyar oknyomozó történelem tanítását is.
Nem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy Napóleon külügyminiszterének, Talleyrandnak a szájából hangzott-e el a következő mondat 1805-ben: „A magyarok becsülik nagyjaikat és büszkék a múltjukra. Vedd el a múltjukat, és azt teszel velük, amit csak akarsz!” Kiszely István szerint 1821-ben Bécsben utasítást adott ki az osztrák kormány, hogy a „rebellis magyaroknak az osztrák történészek írjanak egy olyan őstörténetet, amelyre ez a rebellis nép nem lehet büszke”.
Mi történt ezután:
„Az 1840-es évektől nem magyar anyanyelvű, német származású szakembereket helyezett Bécs arra a magyar Akadémiára, amit a magyar nyelv ápolására, a tudományok és művészetek magyar nyelven való művelésére hoztak létre 1825-ben, gróf Széchenyi István kezdeményezésére. Így lett tagja az a Joseph Budenze, aki miután megkapta a magyar akadémiai kinevezését, tanult meg némileg magyarul, vagy éppen Karl Franz Joseph Schedel, aki magyarországi iskoláztatása alatt tanult meg magyarul és később Toldy Ferencként végezte munkásságát. Hunfalvy Pál, született Paul Hunsdorfer már 1851-ben az Akadémia főkönyvtárosa lett, s legfőbb kitalálója a finnugor elméletnek.”
Hogy milyen módszerekkel dolgoztak, azt elolvashatjátok többek között e könyv oldalain, összefoglalva annyit, hogy a fokozatosság módszerével. 1773-ban még egyértelműen hunokról, avarokról és magyarokról írnak, az 1845-ös már azonosítja a hunokat a később betelepülő kunokkal, az avarokat vár-kunoknak, a szkítákat pedig szittyáknak nevezik.
„A politikai akarat a kiegyezés után is tisztán látható. Harynétól tudjuk, hogy 1876-ban Trefort Ágoston kultuszminiszter összehívta a magyar nyelvészeket a konferencia végén- a jegyzőkönyv tanúsága szerint – kijelentette, hogy „nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk”, s ezt követően állami ösztöndíjat, kollégiumi elhelyezést, külföldi tanulmányútra támogatást csak az kaphatott, aki a finn-magyar rokonság igazolására folytatott kutatásokat. Ilyen nyílt politkai nyomás hatására nem csoda, ha a nyelvészeink olyan munkát végeztek, aminek eredményét Padányi ekként foglalta össze: „mindazt, amit nyelvtudományunk múltunkról megállapított, merev ellentétben van mindennel, amit az összes külföldi és hazai kútfőkben található múltunk felől”.
1976-ban Háryné a következőket írta: „A hazai nyelvtudományok fellegvárában a helyzet azóta sem változott, nyelvészeink mind ingerlékenyebben utasítják vissza a szélesebb kutatás iránti igényt”.
Mi a helyzet ma?
A magyarok krónikájában Glatz Ferenc akadémikus (1996-tól az MTA elnöke) ezzel a mondattal indította az őstörténeti részt: „ A magyarok őseiről Kr.u. 600-ig csak feltételezésekkel beszélhetük a nyelvtörténeti, régészeti, növényföldrajzi kutatások alapján.” Ami biztos - írja - hogy a magyar nép több, genetikailag különböző eredetű népcsoportból alakult ki. E népcsoportok közös nyelve, a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik.”
Az MTA mindenkori elnökének vezetésével felálló konzultatív szerkesztőbizottság vezetésével adták ki a Magyar Nagylexikon sorozatot. Ebben a finnugor népek címszó alatt így írnak: „Évezredek során sokféle hatásnak kitéve alakultak ki, csak nyelvükben található közös szókincs és azonos nyelvtani rendszer utal közös eredetre.” A finnugor nyelvcsalád címszó alatt pedig ellentmondásra lelünk: „a nyelvrokonság nem jelenti feltétlenül a népek rokonságát is”
A ma használt általános iskolai Történelematlasz „ A magyar nép vándorlása és a honfoglalás” oldalán bemutatott térképen az Ural melletti részt feltételezett magyar őshazának (Magna Hungaria) írja le. A hozzátartozó történelemkönyv erről a területről kijelenti: „ A rokon nyelvet beszélő finnugor(uráli) népek őseink valaha egymáshoz közeli területeken éltek az Ural hegység környékén, annak keleti oldalán.” A gyerekeknek azt tanítják, hogy a vesztes hunok annyira féltek ellenségeik bosszújától, hogy ki sem merték ejteni a hun nevet, hanem székelyeknek nevezték magukat. A magyarok a szomszéd népek nyelvét nem értették, ezért úgy gondolták, hogy ők nem is képesek az értelmes beszédre, azaz némák, s ezt a hitet őrzi a „német” szavunk.
A honfoglalás kérdése. Egy honfoglalás- kettős honfoglalás?Honfoglalás vagy hazatérés? Avagy kiket találtak itt elődeink?
Az új kutatási eredmények szerint leginkább saját magukat.
Radics ezt írja: „ A Kárpát-medencében az ősi nyelvet az évezredek viharai azért nem tudták elseperni, mert a mindenkor magas népsűrűség ezt kizárta”. A nagyszámú őslakosság és a hódítók arányaira enged következtetni Béresék azon megállapítása is, miszerint az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a magyarok bejövetelével alig változott a térség génállománya. Bakay állítása szerint az itt lakó népek nagyobb része testvérnép kellett legyen s amint a Tarih-i Üngürüsz (Magyarország története) és az itáliai krónikások (Bonfini és Ransanus) írják, ugyanazt a nyelvet kellett beszélje. Erre mutatnak a Kárpát –medence földrajzi nevei: nevek döntő többsége színmagyar eredetű, még a régi forrásokban szereplő Duna, Tisza, Maros, Olt, Ompoly sem kivétel, mert ezek szkítakori vagy még régebbi elnevezések. 1400-ig például Erdély területén 2056 helynév jött létre s ebből csak 102 szláv eredetű.”
László Gyula idézi azt a történészi tanítást, miszerint ha a késő avarok egyáltalán fennmaradtak volna Árpádék bejövetele idejére, akkor nyelvükben elszlávosodtak volna. Ezzel szemben ő azt állítja, hogy a „késő avarok” nemhogy szlávul beszéltek volna, hanem bizonyosan magyar anyanyelvűek voltak, hiszen ők a terület névadói. László professzor a „késő avarokat” korai magyaroknak tartja.
A szláv alaplakosság tényét több forrásból is cáfolják:
Egy nagyon kedves tanáromat idézem, mondhatom hogy a biodiverzitás atyját és kutatóját, Surányi Dezsőt:
„Ma már bizonyos, hogy a morva-szláv szókincshez képest túlzó volt a szláv földművelés meghatározó szerepének feltételezése, különösen a szőlő-és gyümölcstermesztésünkben, valamint az ekés földművelés kizárólagosan európai gyökerekből eredeztetése, hiszen a kertészeti anyagi kultúránk számos, egyéb forrásból is gazdagodott.”
Beszédes nyelvünk:
A világ ma ismert legrégibb írásos emlékét az erdélyi Tatárlakán 1961-ben találták. Ezek a helyi agyagból kiégetett írásos agyagtáblácskák 26 agyagszobrocska társaságában kerültek elő és régi magyar írás jeleit tartalmazzák. Csakhogy a rádióizotópos vizsgálatok szerint ezek 7 ezer éves leletek. A hivatalos tudomány elhallgatja továbbá, hogy a korong és a mellette lévő két másik téglalap alakú agyagtáblácska 1000-1500 évvel idősebb, mint a hasonló képjeleket tartalmazó sumér agyagtáblák, valamint hogy rokonság áll fenn a Kárpát-medencei és a sumér írásbeliség között… Oppert, Lenormant, Sayce német, francia, angol nyelvészek állapították meg az 1800-as évek második felében, hogy a sumir nyelv egyenesági leszármazottja a mai magyar nyelv. Sir Leonard Wolley szerint, a sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából a magyar nyelvben 53 szerepel.
Fel tudjuk-e fogni egyáltalán, hogy mit jelent ez?
A leleteken lévő írásjelek egy részét ma is ismerjük, rovásbetűknek mondjuk őket. A Föld legrégebbi írásának tárgyi emlékei ezek…Ugyan ezer éve nincsenek általános használatban, de a nép megőrizte… legtovább a Székelyföldön.
A Sorbonne egyetem kutatói számítógépek segítségével megvizsgálták a világ összes kis és nagy, élő és holt nyelvét abból a szempontból, hogy melyik őrzött meg legtöbbet az ősműveltség nyelvelemeiből, vagyis az ősi etimonokból. (etimon=valamelyik szó alapformája, amelyből a szó származik). Ezek alapján megállapították, hogy a magyar nyelv 68%ot, az angol 4%, latin 5%, héber 5%, csendes óceáni nyelvek 7%, az indiai munda-khol 9%, tibeti szanszkrit 12%, az őstörök, türkmén 26% etimont tartalmaz.
Forrás:
Szondi Miklós - Történelmünkhöz magyarul
szakma.hu Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Kossuth Lajos Középiskolája és Szakiskolája
Kiszely István: A magyar nép eredete és ősi kultúrája (I. II. kötet)
10 legkockázatosabb vegyületcsoport, amit érdemes kitiltanod a fürdőszobádból
Szeretnéd ha szép és egészséges lenne a bőröd, de nem igazodsz ki a sok reklám, gyártó, termék és hatóanyag között?
Él benned a gyanú, hogy ezzel a sok reklámmal megvezetnek, de nem tudtad még nyakon csípni, hogy hol, mikor és mivel?
Rájöttél már Te is, hogy sokkal tájékozottabbnak kellene lenned, de nincs időd utánajárni, utána olvasni, autodidakta kozmetikussá és táplálkozási szakértővé képezni magad csak azért, hogy a magad számára legmegfelelőbb arckrémet ki tudd választani?
Tudtad azt, hogy a bőrön át kétszer olyan könnyen szívódnak fel a veszélyes anyagok, mint a tápcsatornán keresztül, ezért van egy olyan mondás, hogy "biztonságosabb lenne a kozmetikumainkat megenni, mintsem magunkra kenni"?
Tudtad azt, hogy az OSHA (Occupational Safety and Health Administration) laboratóriumában 1988-ban végeztek egy elemzést, ahol egészségbiztonsági szempontból bevizsgálták a kozmetikumokban található 3.000 leggyakrabban előforduló hatóanyagot, és úgy találták, hogy vizsgált anyagok 1/3 súlyosan mérgező, meddőséghez vezethet, biológiai elváltozásokat, daganatokat okozhat, bőr és szemirritáló hatású?
Tudtad azt, hogy a nemrég elhunyt Edward Kennedy szenátor 1997. szeptember 5-én levélben hívta fel az akkori elnök, Bill Clinton figyelmét a vizsgálat eredményeire, mondván "... már 10 éve tudjuk, hogy kozmetikumaink minden harmadik alkotóeleme mérgező, mégsem tettünk eddig semmit!"?
Tudtad azt, hogy a zöld szervezetek nagyon komolyan szabályozni akarták a kozmetikai iparban használt anyagok bevizsgálását, de a vegyipari lobby hatására ez a törvénytervezet nem került elfogadásra, ezért a vegyipari cégeknek a mai napig nem kell bizonyítaniuk, hogy az általuk előállított vegyületeknek sem az egészségre, sem a környezetre semmiféle káros hatása nincs?
Tudtad azt, hogy a WWF, a REACH nevű kezdeményezés keretében, számos uniós állampolgár, köztük 14 uniós környezet- vagy egészségügy miniszter vérét analizálta Brüsszelben, és a vizsgált 103 vegyi anyag közül 25 káros anyagot minden egyes vérmintában kimutattak?
Tudtad azt, hogy ma már a mellrákosok 25%-a férfi, ami nagy valószínűséggel összefüggésbe hozható az izzadság-gátló dezodorokban alkalmazott alumínium vegyületekkel?
Tudtad azt, hogy ugyanazzal a habképző tenziddel mosol hajat, mint ami a mosóporokban és az autósamponban is a tisztító hatásért felelős?
Tudtad azt, hogy nagyon sok kozmetikai termékbe különböző néven nevezett kőolajszármazékokat tesznek bele és így gyakorlatilag kőolajat kensz a bőrödre, amikor ilyen terméket használsz?
Tudtad azt, hogy a szintetikus színezékek vagy illatok, ami gyakorlatilag minden egyes kozmetikai termékben megtalálhatóak, szintén károsak a szervezetedre?
Tudtad azt, hogy a napvédő krémekben használt mesterséges fényvédőszerek némelyike UV sugárzás hatására rákkeltő vegyületté alakul át?
Tudtad azt, hogy mindezeket a veszélyeket viszonylag könnyen elkerülheted, ha egy kicsit odafigyelsz és Tudatos Vásárlóvá válsz?
Regisztrációddal, "A 10 legkockázatosabb vegyületcsoport, amit érdemes kitiltanod a fürdőszobádból" c. anyagon letöltésén felül:
hozzáférést kapsz a Hatóanyag listához, amivel könnyen leellenőrizheted a kozmetikumaidban található összetevőket,
nem csak rémisztgetni tudunk, hanem életvezetési tanácsokkal is segítünk Neked. Összeállítottunk egy tájékoztató anyagot arról, hogy hogyan tudod a leghatékonyabban megtalálni az oldalainkon azt az információt, amire aktuálisan éppen szükséged van,
részt tudsz venni az oldal közösségének életében és hozzászólásban meg tudod osztani a tapasztalataidat, fel tudod tenni a téged foglalkoztató kérdéseket,
meghívunk, hogy fejleszd velünk együtt az antalvali.com-ot és az ez Egészség Akadémia csoportba tartozó többi oldalainkat, és
minden héten küldünk Neked egy rövid összefoglalót az oldalakon megjelent legújabb tartalmakról, hogy akkor is figyelemmel fogod tudni követni a közösségünk életét, ha egyéb elfoglaltságaid miatt nem tudsz minden nap fellátogatni az oldalra.
az oldal meg tudja neked mutatni Neked, hogy melyek azok a tartalmak és hozzászólások, amiket még nem olvastál el. Így nem maradsz le egy fontos információról sem.
A regisztrációd során csak az e-mail címedet és egy általad használt becenevet (nick name) kell megadnod (ami majd megjelenik a hozzászólásaidnál is). Amint elküldted a regisztrációs kérelmedet azonnal kiküldünk Neked egy levelet, amiben egy linket fogsz találni, arra rákattintva igazolod vissza, hogy Te iratkoztál fel a hírlevélre. Miután rákattintottál a visszaigazoló linkre máris letöltheted a "10 legkockázatosabb vegyületcsoport, amit érdemes kitiltanod a fürdőszobádból" c. anyagot
>> KÉREM AZ INGYENES TANULMÁNYT
Üdvözlünk a csapatban!
Antal Vali
.Oldal küldése ismerősnek..Copyright © 2006-2010 Egészség Akadémia - AntalVali.com
Az oldal használatához a Firefox böngészőt ajánljuk.
Az AntalVali.com oldalain található információk, szolgáltatások
nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük
minden esetben forduljon szakorvoshoz!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót,
vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
.Egészség Akadémia
Belépés / Regisztráció.Ingyenesen letölthető
10 legkockázatosabb vegyületcsoport, amit érdemes kitiltanod a fürdőszobádból
.Organic Mission
Organic_Mission termékek árlistája
Organic_Mission regisztrációs útmutató
.Címkefelhő
további címkék.Könyvek, cikkek, receptek, kúrák
Ajánlott irodalom
A fele elfogyott - Olaj, gáz, forró levegő és a globális energiaválságA forráspont közelében - a vegyi anyagok problematikája és szabályozásukA leves hazudikA tejről őszinténA tested vízért kiált!A víz rejtett bölcsességeAz új világpolgárokCANDIDA - Igazságok és tévhitekCsaládban marad - a vegyi anyagok egészségügyi hatásaiForradalom a Föld megmentéséért (Teruo Higa)Halál a konyhában - Gyógyszerek és vegyszerek a táplálékunkbanHogyan győzzük le cukorszenvedélyünketHétköznapi mérgeinkKémiai bizonytalanságSavtalanítás, a fiatalság forrásaSickoSzigorúan bizalmas - A táplálkozástan titkos dokumentumaiTestápoló KislexikonVegyi anyagok kívül-belülVédőoltások - Kérdések és kételyekVédőoltásokról pro és kontra
Boszorkánykonyha
EhetőRéh Ildikó "reform" almatortája - almás finomságok cukor nélkülSütőtök - az ősz narancssárga kincseKenhető
Dúla
Arctorna
Csíráztatás
Csontkovács helyett - Csontrakó
Intimtorna
Kristálygyógyászat
Isten(ek)adta Egészség
BevezetőMadrasi olvasónaplóAz AyurvedaA Krisna - völgy.Hírszem
Az ipari forradalom árnyékában - alternatív életmód újszülöttek számára...
11 óra 16 perc
Retinoblasztóma - két édesanya és Rowan története - Írta: Elizabeth Adlam
12 óra 49 perc
Kecskeinfluenza (Q-láz) Hollandiában...
22 óra 2 perc
A Föld népessége lassan 7 milliárd!
1 nap 46 perc
Optimizmus, pozitív gondolkodás a mai negatív világban...
1 nap 22 óra
Antioxidánsok és az influenaza (FASEB Journal)
1 nap 23 óra
A Higany szervezetre gyakorolt hatásai - tények, tanulmányok, kutatások... Dr. Csiszár Róbert
2 nap 10 óra
H1N1-pandémia, a legkevesebb áldozattal járó influenzajárvány... (Washington Post)
2 nap 18 óra
A globális felmelegedés és a húsfogyasztás kapcsolatát vizsgálja az Állategészségügyi Világszervezet (OIE)
2 nap 21 óra
A WHO jelentése - a depresszió a legnagyobb egészségügyi teher?!
2 nap 22 óra
H1N1 és a média - gondolkodás és megfontolás nélkül...
3 nap 21 óra
Illóolajok előállítása - a virág lelke...
4 nap 18 óra
Fáradékonyság, energiahiány - mivel tudjuk magunkat feltölteni?
5 nap 20 óra
Miért nem oltatom be magam H1N1 ellen? - Dr. Ládi Szabolcs - kutatóorvos
6 nap 12 óra
Élelmiszerek DNS- tesztje - a fogyasztók becsapása...
1 hét 12 óra
Európa Tanács - vizsgálat a H1N1 világjárvány, a gyógyszergyártó cégek és a WHO kapcsolatáról!
1 hét 18 óra
Globalizációs következmények - a természetes környezet megszűnése - a vegyi anyagok elterjedése?!
1 hét 1 nap
Kulturális kreatívok - Takáts Péter: Az új világpolgárokról
1 hét 1 nap
Dr. Albert Osterhaus és az oltóanyag lobby
1 hét 2 nap
A túlzott szénhidrátbevitel miatt beteg az emberiség? - Szendi Gábor
1 hét 3 nap
Cukorbetegség megelőzhető a kávéban és teában lévő flavonoidok segítségével?
1 hét 5 nap
Virsli - miből készült régen, és miből készül ma?!
1 hét 5 nap
Müzliszelet - "Elkapkodják azt mire kikelnének a peték..."
1 hét 5 nap
A fertőtlenítőszerek segíthetik az ellenálló baktériumok kialakulását
1 hét 5 nap
Mobiltelefon és az agydaganat - tisztázatlan kérdések?!
1 hét 6 nap
Mikulás és az elhízás - rossz példa a gyerekek előtt
2 hét 12 óra
Cukor - kristálycukor, barna cukor, nádcukor, melasz, fruktóz, Stevia, Méz - melyiket válasszam?
2 hét 2 nap
Puffadás, savtúltengés, gyomorrontás - gyomorpanaszok enyhítése gyógynövényekkel
2 hét 4 nap
H1N1 - a fertőzésből nem alakult ki a betegség - a járvány lecsengőben?
2 hét 6 nap
Méz - története, méhek és az ember kapcsolata - interjú Baldavári László méhésszel
2 hét 6 nap
tovább.Oldalaink
Organic Mission
Egészség Akadémia
..
Szeretnéd ha szép és egészséges lenne a bőröd, de nem igazodsz ki a sok reklám, gyártó, termék és hatóanyag között?
Él benned a gyanú, hogy ezzel a sok reklámmal megvezetnek, de nem tudtad még nyakon csípni, hogy hol, mikor és mivel?
Rájöttél már Te is, hogy sokkal tájékozottabbnak kellene lenned, de nincs időd utánajárni, utána olvasni, autodidakta kozmetikussá és táplálkozási szakértővé képezni magad csak azért, hogy a magad számára legmegfelelőbb arckrémet ki tudd választani?
Tudtad azt, hogy a bőrön át kétszer olyan könnyen szívódnak fel a veszélyes anyagok, mint a tápcsatornán keresztül, ezért van egy olyan mondás, hogy "biztonságosabb lenne a kozmetikumainkat megenni, mintsem magunkra kenni"?
Tudtad azt, hogy az OSHA (Occupational Safety and Health Administration) laboratóriumában 1988-ban végeztek egy elemzést, ahol egészségbiztonsági szempontból bevizsgálták a kozmetikumokban található 3.000 leggyakrabban előforduló hatóanyagot, és úgy találták, hogy vizsgált anyagok 1/3 súlyosan mérgező, meddőséghez vezethet, biológiai elváltozásokat, daganatokat okozhat, bőr és szemirritáló hatású?
Tudtad azt, hogy a nemrég elhunyt Edward Kennedy szenátor 1997. szeptember 5-én levélben hívta fel az akkori elnök, Bill Clinton figyelmét a vizsgálat eredményeire, mondván "... már 10 éve tudjuk, hogy kozmetikumaink minden harmadik alkotóeleme mérgező, mégsem tettünk eddig semmit!"?
Tudtad azt, hogy a zöld szervezetek nagyon komolyan szabályozni akarták a kozmetikai iparban használt anyagok bevizsgálását, de a vegyipari lobby hatására ez a törvénytervezet nem került elfogadásra, ezért a vegyipari cégeknek a mai napig nem kell bizonyítaniuk, hogy az általuk előállított vegyületeknek sem az egészségre, sem a környezetre semmiféle káros hatása nincs?
Tudtad azt, hogy a WWF, a REACH nevű kezdeményezés keretében, számos uniós állampolgár, köztük 14 uniós környezet- vagy egészségügy miniszter vérét analizálta Brüsszelben, és a vizsgált 103 vegyi anyag közül 25 káros anyagot minden egyes vérmintában kimutattak?
Tudtad azt, hogy ma már a mellrákosok 25%-a férfi, ami nagy valószínűséggel összefüggésbe hozható az izzadság-gátló dezodorokban alkalmazott alumínium vegyületekkel?
Tudtad azt, hogy ugyanazzal a habképző tenziddel mosol hajat, mint ami a mosóporokban és az autósamponban is a tisztító hatásért felelős?
Tudtad azt, hogy nagyon sok kozmetikai termékbe különböző néven nevezett kőolajszármazékokat tesznek bele és így gyakorlatilag kőolajat kensz a bőrödre, amikor ilyen terméket használsz?
Tudtad azt, hogy a szintetikus színezékek vagy illatok, ami gyakorlatilag minden egyes kozmetikai termékben megtalálhatóak, szintén károsak a szervezetedre?
Tudtad azt, hogy a napvédő krémekben használt mesterséges fényvédőszerek némelyike UV sugárzás hatására rákkeltő vegyületté alakul át?
Tudtad azt, hogy mindezeket a veszélyeket viszonylag könnyen elkerülheted, ha egy kicsit odafigyelsz és Tudatos Vásárlóvá válsz?
Regisztrációddal, "A 10 legkockázatosabb vegyületcsoport, amit érdemes kitiltanod a fürdőszobádból" c. anyagon letöltésén felül:
hozzáférést kapsz a Hatóanyag listához, amivel könnyen leellenőrizheted a kozmetikumaidban található összetevőket,
nem csak rémisztgetni tudunk, hanem életvezetési tanácsokkal is segítünk Neked. Összeállítottunk egy tájékoztató anyagot arról, hogy hogyan tudod a leghatékonyabban megtalálni az oldalainkon azt az információt, amire aktuálisan éppen szükséged van,
részt tudsz venni az oldal közösségének életében és hozzászólásban meg tudod osztani a tapasztalataidat, fel tudod tenni a téged foglalkoztató kérdéseket,
meghívunk, hogy fejleszd velünk együtt az antalvali.com-ot és az ez Egészség Akadémia csoportba tartozó többi oldalainkat, és
minden héten küldünk Neked egy rövid összefoglalót az oldalakon megjelent legújabb tartalmakról, hogy akkor is figyelemmel fogod tudni követni a közösségünk életét, ha egyéb elfoglaltságaid miatt nem tudsz minden nap fellátogatni az oldalra.
az oldal meg tudja neked mutatni Neked, hogy melyek azok a tartalmak és hozzászólások, amiket még nem olvastál el. Így nem maradsz le egy fontos információról sem.
A regisztrációd során csak az e-mail címedet és egy általad használt becenevet (nick name) kell megadnod (ami majd megjelenik a hozzászólásaidnál is). Amint elküldted a regisztrációs kérelmedet azonnal kiküldünk Neked egy levelet, amiben egy linket fogsz találni, arra rákattintva igazolod vissza, hogy Te iratkoztál fel a hírlevélre. Miután rákattintottál a visszaigazoló linkre máris letöltheted a "10 legkockázatosabb vegyületcsoport, amit érdemes kitiltanod a fürdőszobádból" c. anyagot
>> KÉREM AZ INGYENES TANULMÁNYT
Üdvözlünk a csapatban!
Antal Vali
.Oldal küldése ismerősnek..Copyright © 2006-2010 Egészség Akadémia - AntalVali.com
Az oldal használatához a Firefox böngészőt ajánljuk.
Az AntalVali.com oldalain található információk, szolgáltatások
nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük
minden esetben forduljon szakorvoshoz!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót,
vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
.Egészség Akadémia
Belépés / Regisztráció.Ingyenesen letölthető
10 legkockázatosabb vegyületcsoport, amit érdemes kitiltanod a fürdőszobádból
.Organic Mission
Organic_Mission termékek árlistája
Organic_Mission regisztrációs útmutató
.Címkefelhő
további címkék.Könyvek, cikkek, receptek, kúrák
Ajánlott irodalom
A fele elfogyott - Olaj, gáz, forró levegő és a globális energiaválságA forráspont közelében - a vegyi anyagok problematikája és szabályozásukA leves hazudikA tejről őszinténA tested vízért kiált!A víz rejtett bölcsességeAz új világpolgárokCANDIDA - Igazságok és tévhitekCsaládban marad - a vegyi anyagok egészségügyi hatásaiForradalom a Föld megmentéséért (Teruo Higa)Halál a konyhában - Gyógyszerek és vegyszerek a táplálékunkbanHogyan győzzük le cukorszenvedélyünketHétköznapi mérgeinkKémiai bizonytalanságSavtalanítás, a fiatalság forrásaSickoSzigorúan bizalmas - A táplálkozástan titkos dokumentumaiTestápoló KislexikonVegyi anyagok kívül-belülVédőoltások - Kérdések és kételyekVédőoltásokról pro és kontra
Boszorkánykonyha
EhetőRéh Ildikó "reform" almatortája - almás finomságok cukor nélkülSütőtök - az ősz narancssárga kincseKenhető
Dúla
Arctorna
Csíráztatás
Csontkovács helyett - Csontrakó
Intimtorna
Kristálygyógyászat
Isten(ek)adta Egészség
BevezetőMadrasi olvasónaplóAz AyurvedaA Krisna - völgy.Hírszem
Az ipari forradalom árnyékában - alternatív életmód újszülöttek számára...
11 óra 16 perc
Retinoblasztóma - két édesanya és Rowan története - Írta: Elizabeth Adlam
12 óra 49 perc
Kecskeinfluenza (Q-láz) Hollandiában...
22 óra 2 perc
A Föld népessége lassan 7 milliárd!
1 nap 46 perc
Optimizmus, pozitív gondolkodás a mai negatív világban...
1 nap 22 óra
Antioxidánsok és az influenaza (FASEB Journal)
1 nap 23 óra
A Higany szervezetre gyakorolt hatásai - tények, tanulmányok, kutatások... Dr. Csiszár Róbert
2 nap 10 óra
H1N1-pandémia, a legkevesebb áldozattal járó influenzajárvány... (Washington Post)
2 nap 18 óra
A globális felmelegedés és a húsfogyasztás kapcsolatát vizsgálja az Állategészségügyi Világszervezet (OIE)
2 nap 21 óra
A WHO jelentése - a depresszió a legnagyobb egészségügyi teher?!
2 nap 22 óra
H1N1 és a média - gondolkodás és megfontolás nélkül...
3 nap 21 óra
Illóolajok előállítása - a virág lelke...
4 nap 18 óra
Fáradékonyság, energiahiány - mivel tudjuk magunkat feltölteni?
5 nap 20 óra
Miért nem oltatom be magam H1N1 ellen? - Dr. Ládi Szabolcs - kutatóorvos
6 nap 12 óra
Élelmiszerek DNS- tesztje - a fogyasztók becsapása...
1 hét 12 óra
Európa Tanács - vizsgálat a H1N1 világjárvány, a gyógyszergyártó cégek és a WHO kapcsolatáról!
1 hét 18 óra
Globalizációs következmények - a természetes környezet megszűnése - a vegyi anyagok elterjedése?!
1 hét 1 nap
Kulturális kreatívok - Takáts Péter: Az új világpolgárokról
1 hét 1 nap
Dr. Albert Osterhaus és az oltóanyag lobby
1 hét 2 nap
A túlzott szénhidrátbevitel miatt beteg az emberiség? - Szendi Gábor
1 hét 3 nap
Cukorbetegség megelőzhető a kávéban és teában lévő flavonoidok segítségével?
1 hét 5 nap
Virsli - miből készült régen, és miből készül ma?!
1 hét 5 nap
Müzliszelet - "Elkapkodják azt mire kikelnének a peték..."
1 hét 5 nap
A fertőtlenítőszerek segíthetik az ellenálló baktériumok kialakulását
1 hét 5 nap
Mobiltelefon és az agydaganat - tisztázatlan kérdések?!
1 hét 6 nap
Mikulás és az elhízás - rossz példa a gyerekek előtt
2 hét 12 óra
Cukor - kristálycukor, barna cukor, nádcukor, melasz, fruktóz, Stevia, Méz - melyiket válasszam?
2 hét 2 nap
Puffadás, savtúltengés, gyomorrontás - gyomorpanaszok enyhítése gyógynövényekkel
2 hét 4 nap
H1N1 - a fertőzésből nem alakult ki a betegség - a járvány lecsengőben?
2 hét 6 nap
Méz - története, méhek és az ember kapcsolata - interjú Baldavári László méhésszel
2 hét 6 nap
tovább.Oldalaink
Organic Mission
Egészség Akadémia
..
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)